Hirdetés

Magyarország rövid történelmi kronológiája

 

 

 

Kr. e. 1000–500

Az
egymást követő szárazabb és nedvesebb éghajlati periódusok kettéválasztják a
Nyugat-Szibériában élő ugor népességet. Az északabbra élő közösségeknél
– az obi-ugorok elődeinél – az erdei életmód (halászat, vadászat,
gyűjtögetés) válik uralkodóvá, míg a délebben élő csoportok – a
magyarok elődei – nomád állattenyésztők lesznek.

680 körül

A sztyeppövezetben
lassan nyugat felé mozgó magyarság a kazár birodalom fennhatósága alá kerül.
A török népekkel való együttélés hatására fejlődött az ősmagyarság
gazdálkodása (ekés földművelés, szőlőtermesztés megismerése), és társadalmi
berendezkedése is (törzsi rendszer, kazár típusú kettős fejedelemség).

895

A
honfoglalás. A magyarok hadereje bizánci szövetségben a dunai bolgárok ellen
hadakozott. Ezt kihasználva a besenyők rátámadtak a magyarok
szállásterületeire. A magyarok számára csak a nyugat felé menekülés maradt, a
betelepülés a Kárpát medencébe.

899–970

A
kalandozások kora. A Kárpát-medencei magyarság az Európa nyugati részében
ismeretlen sztyeppi lovasnomád harcmodort alkalmazva rabló hadjáratokat
vezetett Európa több országába. A hadjáratoknak a 955-ös augsburgi vereség
vetett véget.

972

Géza,
a magyarok fejedelme keresztény papokat kér Ottó német-római császártól. A
keresztény terítés kezdete Magyarországon.

997–1038

I. (Szent)
István uralkodása. Szent István a magyar állam megteremtője. A pápától kapott
koronával az 1000-1001. évek fordulóján koronázták királlyá. Uralkodása alatt
megkezdődött az egyházi és világi hatalmi struktúrák (megyerendszer,
püspökségek) kialakítása. Szent István neve alatt két törvénykönyv maradt
fenn. A törvények az új intézmények: a királyság és a keresztény egyház
védelmét szolgálták.

1222

I.
András király kiadja az Aranybullának nevezett kiváltságlevelet. Ez az
oklevél a királyi és főúri hatalmaskodásokkal szemben a középrétegek jogait
erősíti.

1241–1242

A
„tatárjárás”. A mongol birodalom nyugati terjeszkedése során Batu
kán seregei 1241-ben megtámadták Magyarországot. IV. Béla király az
Adriai-tengeren lévő Trau szigetére menekülve élte túl a támadást. A király a
mongolok kivonulása után várépítésekbe kezdett az országban, hogy el tudja
hárítani a következő támadást.

14. század

Ez
a kor a nápolyi Anjou-házból való királyok uralkodásának időszaka
Magyarországon. A magyar állam gazdaságilag megerősödik, a Felvidéken (a mai Szlovákia területén)
jelentős textilipar és nemesfém bányászat alakul ki.

1375

Az
oszmán-törökök első betörése Magyarországra.

1456

Nándorfehérvár
(ma Belgrád, Jugoszlávia) ostroma. 1453-ban II. Mehmed szultán
elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megszűnt a Bizánci Birodalom. A török
sereg rövidesen Magyarország ellen indult. Nándorfehérvárnál a magyarok nagy
győzelmet arattak a szultán serege fölött.

1458–1490

Hunyadi
Mátyás uralkodása. Ez a korszak a középkori magyar állam legsikeresebb
periódusa. Hunyadi Mátyás a városi fejlődés, a kereskedelem támogatásával és
új adók bevezetésével sikeresen megerősíti a királyi hatalmat, zsoldos
hadseregével távol tartja az országtól a török seregeket. Uralkodása alatt
virágzik a reneszánsz kultúra a királyi udvarban. Mátyás könyvtára európai
hírű.

1514

Dózsa
György parasztfelkelése. Hunyadi Mátyás halála után Magyarországon a királyi
hatalom végzetesen meggyengült. A földesurak hatalmaskodásai következtében a
parasztok terhei elviselhetetlen mértékben megnövekedtek. Kitört a felkelés,
amelyet csak több hónap elteltével tudtak leverni.

1526

A
mohácsi csata. Mohács mellett a magyar seregek vereséget szenvedtek a
törököktől, odaveszett II. Lajos magyar király is. A törökök számára megnyílt
az út Magyarország belseje fele.

1541

A
törökök csellel beveszik Buda várát. Magyarország három részre szakad. Az
ország középső harmada másfél évszázadra a török birodalom része lesz. A
nyugati részek a Habsburgok fennhatósága alá kerülnek. A keleti részeken,
Erdélyben a törököktől függő magyar fejedelemség alakul.

1686

Az
egyesült európai seregek beveszik Buda várát. A törökök teljes kiűzése után
Magyarország örökös Habsburg-királyság lesz.

1703–1711

A
Rákóczi-szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével harc
indul a függetlenség visszaszerzéséért. A szabadságharcot a szatmári
békekötés zárta le, amelyben mindkét fél engedményeket tett.

1723

A
Pragmatica Sanctio (magyarul kb. Államügyeket érintő záradék). A Pragmatica
Sanctio szabályozta a Habsburg örökösödési rendet és kimondta, hogy
Magyarország elválaszthatatlanul és oszthatatlanul része a Habsburg
Birodalomnak.

1795

A magyar
jakobinus mozgalom. A mozgalom vezetőit kivégzik, illetve súlyos várfogságra
ítélik.

19. sz. első fele

Magyar
reformkor. Ebben a korszakban kezdődik a magyar polgári nemzet kialakulása.
Előtérbe kerül a magyar nyelv művelése, megújítása. Létrejön az első színház,
a Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia, újságok, folyóiratok indulnak. Az
országgyűléseken politikai harc indul a magyarság jogaiért.

1848–49

Forradalom
és szabadságharc. A reformkor eseményei és az európai forradalmi hullám kettős
hatására Magyarországon is kitör a forradalom. Kiépül a forradalmi
Magyarország hatalmi struktúrája, ütőképes hadsereg alakul. Kimondják a
Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharcot csak I. Miklós orosz cár
beavatkozásával tudják leverni. 1849. október 6-án Aradon kivégeznek 13
magyar tábornokot.

1867

A
„kiegyezés”. 1867-ben a Habsburg uralkodó és a magyarok közötti
egyezség értelmében a Habsburg Birodalom helyén létrejött az
Osztrák–Magyar Monarchia, amely dualista berendezkedésű, parlamentáris keretek
között működő alkotmányos monarchia volt. Ezzel megtörtént a politikai
felzárkózás az európai államok közé. Az új berendezkedés nagy lendületet
adott a gazdasági fejlődésnek, amely kisebb válságokkal ugyan, de egészen az
I. világháború kitöréséig tartott.

1896

A
magyar honfoglalás ezredik évfordulója, a „millennium”. Nagy
ünnepségsorozattal emlékeznek meg a honfoglalásról.

1914–1918

Az
I. világháború. Magyarország a központi hatalmak részeként vesz részt a
háborúban. A vereség után a trianoni békeszerződésben Magyarországtól
elveszik területének kétharmadát. Több millió magyar ember kerül a környező
államok fennhatósága alá.

1919

Az
oroszországi események hatására Magyarországon is munkáshatalom jön létre,
amely 113 napig tartja magát.

1920–1944

A
Horthy-korszak. Horthy Miklós tábornok kormányzóként irányítja a király
nélküli magyar királyságot. A gazdaság fejlődését előbb a háború utáni
visszaesés hátráltatja, majd a nagy gazdasági világválság.

1941

Magyarország
belép a II. világháborúba Németország oldalán.

1944

Horthy
Miklós sikertelenül próbál meg kilépni a háborúból. A Magyarországot
megszállva tartó németek Szálasi Ferencnek és nyilaskeresztes mozgalmának
adják át a hatalmat.

1945–1948

A II.
világháború után megindul az ország helyreállítása, polgári demokratikus rend
alakul ki, azonban fokozatosan átveszik a hatalmat a moszkvai emigrációból
visszatért kommunisták. Az ipari üzemeket államosítják, a nagybirtokokat
felosztják.

1948–1953

„Rákosi-korszak”.
Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának vezetője. Az ország erőltetett
iparosítása gazdasági válságba torkollik. Koncepciós perek egyes vezető
politikusok ellen (Rajk László és társai).

1956

Demokratikus
nemzeti forradalom a gazdasági hibák kijavításáért, az ország politikai
függetlenségének kivívásáért. A forradalmat a beavatkozó szovjet csapatok
leverik. Nagy Imre miniszterelnököt és társait 1958-ban kivégzik.

1968

„Új
gazdasági mechanizmus”. A 60-as évek végétől Magyarországon kísérletek
történnek a szocialista gazdasági rendszer megreformálására, a piaci
viszonyok kialakítására. Ezek a folyamatok előkészítik a talajt a
rendszerváltás számára.

1989–1990

Rendszerváltás.
A szocialista berendezkedés felszámolása, többpártrendszer és a kapitalista
viszonyok kialakítása. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum vezetője
alakít kormányt. A szovjet csapatok elhagyták Magyarország területét,
megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST. A rendszerváltás során kártalanították
az államosított üzemek és földbirtokok tulajdonosait vagy azok
leszármazottait, megkezdődött az egyházak kártalanítása is. Folyik a
privatizáció. Jelentős külföldi tőke áramlik Magyarországra, Kelet-Európában
itt a legnagyobb az idegen tőke jelenléte. A rendszerváltást erős gazdasági
visszaesés kísérte, egyes számítások szerint kb. a lakosság 40%-a él a
létminimum alatt.

1993. jún.
20 – július 4.

Göncz
Árpád köztársasági elnök népes delegáció élén látogatást tesz az Urál menti
finnugor köztársaságokban.

1994

A
második szabad választásokon győznek a szocialisták, megalakul a
Horn-kormány.

1996

A
magyar honfoglalás 1100. évfordulója, vagyis a Millecentenárium éve és a
Finnugor Népek II. Világkongresszusa (1996. augusztus 16–21.)
Budapesten.

1997

A
gazdasági fellendülés első jelei.

Döntés
születik arról, hogy Magyarországot felveszik a NATO-ba.

1998

Megkezdődnek
a belépési tárgyalások az EU-val.

A
választásokon győz a jobbközép koalíció, Orbán Viktor alakít kormányt.

1999

Magyarország
a NATO teljes jogú tagja.

2000

Ezer
éves a magyar állam. Millenniumi ünnepségek az ország falvaiban és városaiban
az egész év folyamán.

2002

A választásokon
győz a szocialista–liberális koalíció, Medgyessy Péter alakít kormányt.
Kitűzik a csatlakozás dátumát: 2004-ben kilenc másik országgal együtt
Magyarország is tagja lehet az Európai Uniónak.

2006

A
választások után a Gyurcsány Ferenc vezette új szocialista kormány gazdasági
megszorító intézkedéseket jelent be. A kormányfő szűk körben elhangzott
beszédének kiszivárgása zavargásokhoz vezet.

 

 

(Klima László)

 

 

 

 

 

loading...

online számológép, számológép google, számológép használata, számológép letöltés, számológép ár, tudományos számológép, számologép játék, számítógép, százalékszámítás, egyszerű számológép, online számítás, online kalkulator, netes számológép, calculate, google calc, calculator online simple, calculator, faktoriális kalkulátor, törtszámítás online