Hirdetés

Leghatékonyabb megoldás a házak fűtésére: Hőszivattyú

A nagymama fával fűtött kályhájától a kifinomult hőszivattyúkig számos megoldás létezik az otthonok fűtésére, amelyek az anyagi lehetőségek és az egyéni kényelem igénye függvényében is különböznek egymástól. A túl olcsó kezdeti befektetés nagyobb számlákat jelenthet a jövőben.

Egy gázkazán teljes beszerelése és üzembe helyezése meglehetősen költséges lehet. A teljes rendszer, amely magában foglalja a fűtőtesteket, csöveket, kiegészítőket, a telepítési és üzemelési költségeket, átlagosan 400-500 ezer forintba is belekerülhet. Ez természetesen függ a szobák számától és a felszereltség szintjétől is. Azonban ezután a beruházás után, egy jó hőszigeteléssel rendelkező ház havi fűtés számlája 40-50 ezer forint lehet. Az utóbbi időben azonban egy másik lehetőség is megjelent a piacon: a hőszivattyúk. Ez a módszer külföldön már hatékonynak bizonyult a házak kifűtésében.

Mi is az a hőszivattyú?

A hűtőszekrény lényegében ugyanazon az elven működik, mint hőszivattyú, csak éppen hűtésre szolgál: kivonja a meleget a hűtőszekrény belsejéből, és leadja azt annak a helyiségnek a levegőjébe, ahol fel van szerelve. A hőszivattyú ennek az ellenkezőjét teszi: hőt nyer a hőforrásból (föld, víz vagy levegő), és továbbítja azt a házba.

Egy hőszivattyús rendszer három körfolyamatból áll:

  • az első a környezeti hő begyűjtése, amelyben a csővezeték felveszi a földből, vízből vagy levegőből származó hőt
  • a második körfolyamat a hőmérséklet emelése: a hőt egy nagyon alacsony hőmérsékleten párolgó hőhordozó folyadék veszi fel, ami így elpárolog, az így kapott gőzt egy kompresszor összesűríti, aminek következtében megemelkedik a hőmérséklete, ez a gőz pedig már elég forró ahhoz, hogy fűtésre használhassuk
  • a harmadik körfolyamat a termelt hő hasznosítása, azaz maga a fűtés A hőszivattyúk legsikeresebb felhasználása a geotermikus szivattyúk, más néven a talaj/víz hőszivattyúk. Ezenkívül vannak levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk is.

A geotermikus hőszivattyúk, ahogy a nevük is sugallja, a földben tárolt energiát használják fel. Nagyon fontos az a tény, hogy a hőszivattyú megújuló energián alapuló hővel fűti ki a házat, ez rendkívül alacsony költségeket jelent és környezetbarát is.

Hogy működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú fő alkotóelemei a párologtató, a kompresszor, a kondenzátor és az expanziós szelep. Ennek megfelelően a hőszivattyú működése is négy lépésben írható le, ezek pedig a párologtatás, sűrítés, cseppfolyósítás, oldódás.

Miért válasszuk a hőszivattyút fa, gáz vagy elektromos fűtés helyett?

A geotermikus hőszivattyú a hő formájában a talajban tárolt energiát használja fel, tehát kimeríthetetlen természetes forrásból táplálkozik, a gáz- vagy fakazánnal ellentétben. Ez azt jelenti, hogy ez a leggazdaságosabb fűtési módszer. Ugyanakkor a gázkazán esetében azt is figyelembe kell vennünk, hogy a gáz ára nem állandó, így ennek növekedése a költségeinket is megemeli. A hőszivattyú esetében azonban ez nem áll fenn.

Emellett a hőszivattyú rendkívül kényelmes megoldás is lehet. Csak egyetlen rendszerre van szükség a ház fűtéséhez és hűtéséhez, így nincs szükség külön klímaberendezésre. Nincs szükség tárolóhelyre, mint a fa esetében, nem kell tisztítani, nincs szükség időszakos ellenőrzésekre, felülvizsgálatokra vagy szoros felügyeletre, nincs robbanásveszély.

A módszer ugyanakkor hatékonysága miatt is egyre népszerűbbé válik, mivel 1 kW elektromos energia felhasználásával 5, 5 kW hőenergiát képes előállítani. Végül, de nem utolsósorban, környezetvédelmi szempontból is jó megoldás: csökkenthetjük a szén-dioxid kibocsátást és a gázfogyasztást is. A hőszivattyúk nagyobb pénzügyi befektetést igényelnek, mint más általánosságban használt fűtési módszerek, de fontos kiemelni, hogy ez néhány éven belül megtérül, a számlák akár négyszer-ötször alacsonyabbak lehetnek.

forrás: twice.hu

loading...
Hirdetés

10 dolog, amit eddig lehet nem tudtál a vietnámi háborúról! Senki sem lehet erre “büszke” :(

1. Az 1955-től 1975-ig tartó vietnámi háború az USA történelmének leghosszabb fegyveres konfliktusa volt, amelyben 58318 amerikai katona esett el.

2. A legnagyobb antikommunista haderőt az Egyesült Államokon kívül Dél-Korea vonultatta fel a vietnámi háborúban: 320 ezer dél-koreai katonából 5099-en vesztek oda a délkelet-ázsiai konfliktusban.

3. A háborúban bevetett, de fel nem robbant lövedékek és aknák mind a mai napig szedik áldozataikat Vietnámban, ahol a háború 1975-ös lezárása óta 42 ezer ember halt meg, az egykori hadszíntereken hagyott lőszerektől, aknáktól és lövedékektől.

4. A közhiedelemmel ellentétben a vietnámi veteránok nagy része nem vált hajléktalan drog fogyasztóvá. 85 százalékuknak mindenféle probléma nélkül sikerült újra beintegrálódnia a civil életbe. Ami pedig a droghasználatot és annak gyakoriságát illeti, ugyanazon korcsoporton belül gyakorlatilag nem volt különbség a Vietnámot megjárt katonák és az otthon maradottak között.

5. A háború alatt Kanada vált az amerikai dezertőrök Mekkájává. Az észak-amerikai országban nagyjából 30-40 ezer ember talált menedékre.

6. A harcoló amerikai alakulatok állandó emberhiánnyal küzdöttek. A betegségek, balesetek és harci cselekmények által megtizedelt amerikai egységek nagyjából 70 százalékos feltöltöttséggel operáltak.

7. A Vietnámban szolgálatot teljesítő katonák legnagyobb része (több mint 50 százaléka) kézi lőfegyverek tüzétől halt meg; 0,7 százalékuk öngyilkossággal vetett véget életének.

8. A Vietkong hatalmas föld alatti alagút rendszereket alakított ki Saigon környékén, amelynek hossza az 1960-as évek végére elérte a 280 kilométert. Az alagutakat a fegyveres kommunista gerillák lőszer tárolásra, sebesültek ellátására, menekülő útvonalaknak, illetve orvtámadásra használták.

9. Az amerikai haderő speciális egységeket állított fel, amelyeknek feladata a Vietkong alagútrendszereinek megtisztítása volt. Az „alagútpatkányoknak” hívott katonák sokszor egy szál zseblámpa és egy pisztoly társaságában szálltak le a mélybe.

10. 1964 és 1973 között 2,2 millió amerikai férfit soroztak be. A harci zónákban szolgálatot teljesítők 75 százalékát önkéntesként sorozták be.

forrás: mult-kor.hu

loading...

online számológép, számológép google, számológép használata, számológép letöltés, számológép ár, tudományos számológép, számologép játék, számítógép, százalékszámítás, egyszerű számológép, online számítás, online kalkulator, netes számológép, calculate, google calc, calculator online simple, calculator, faktoriális kalkulátor, törtszámítás online